Ingatlan illeték 2019

Ingatlan illeték 2019 vétel vagy eladás esetén: mennyi a vagyonszerzési illeték és az adó 2019-ben?

Ingatlan illeték 2019 vétel vagy eladás esetén: mennyi a vagyonszerzési illeték 2019-ben vétel esetén, és az ingatlan eladásakor fizetendő adó? Mennyi a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke 2019. január 1-től? Ingatlan illeték kedvezmény 2019-ben is számos esetben érvényesíthető. Ha Ön eladó vagy akár vevő, akkor is minden részletet megtalál írásunkban a lakásvásárlási illetékről és az eladáskor felmerülő költségekről. Közérthető módon elolvashatja, hogy mennyi 2019-ben a vevő által fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték, illetve az eladónak mikor és mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni.
Két-három éve a korábbi időszakhoz képest hatalmas fellendülés bontakozott ki az ingatlanpiacon, egyre többen szeretnének elsősorban befektetési célzattal jó helyen lévő, belvárosi lakásokat vásárolni. Ha az emelkedő trend 2019-ben folytatódik, akkor az évi akár a 150 ezres tranzakciószám is elérhető közelségbe kerülhet, mely már a válsági előtti szintet is eléri. A kiemelt budapesti és nagyvárosi területeken pedig az akár 500 ezer forintos négyzetméterárhoz is kénytelenek lesznek hozzászokni a vevők, hiszen az élénkülő kereslet és a szűkös kínálat miatt az eladók magasabb áron tudják lakásaikat értékesíteni. Az internetes szálláskiadás pedig olyan népszerűvé vált Budapesten, hogy az Airbnb utáni adózás mikéntjéről külön kisokost készítettünk. A rövid távú kiadás mellett a stabilan jövedelmező albérlet kiadás szintén célkeresztjében van a befektetési célú lakásvásárlóknak. Ha valaki hosszabb távra adja ki lakását, akkor számára az ingatlan bérbeadás adózása 2019. évi szabályainak ismerete elsődleges szempont. Ingatlan adás-vétel esetén nagyon ajánlott a kérdéses ingatlan tulajdoni lap adataiba is betekinteni. A már bejelentett, új lakásokra vonatkozó áfacsökkentés várhatóan hatalmas lökést ad majd az ingatlanpiacnak, emellett az 5 milliós áfa-visszaigénylés beindíthatja a magánfinanszírozású házépítéseket is.

Az erős ingatlanpiaci kereslet okán már készítettünk az ingatlan adásvétel témájához kapcsolódó, az új szocpolról szóló részletes CSOK 2019összefoglaló cikket, de érdemes az ingatlan eladásakor jelentkező illetékről és az esetlegesen fizetendő adóról is szót ejteni. Így az eladók és vevők is tisztábban láthatnak, és pontosabban tudnak kalkulálni ingatlan értékesítése esetén a várható bevételeket és kiadásokat figyelembe véve.
Érdemes külön választani azt a két helyzetet, hogy mit is kell fizetni akkor, ha az eladó pozíciójában vagyunk, és mit, ha vevőként veszünk részt a tranzakcióban. Természetesen sokan az ingatlanuk értékesítéséből befolyt pénzösszegből kívánnak ingatlant vásárolni, ezáltal pedig érintik őket az eladói és vevői pozícióban fellépő költségek egyaránt.

Lakásvásárlási illeték 2019: ingatlan vétele esetén a vevő által fizetendő illeték

Ingatlan vétele esetén 2019-ben a vevő által fizetendő lakásvásárlási illeték neve az elmúlt évekhez hasonlóan a visszterhes vagyonátruházási illeték, melynek mértéke minden esetben a kapott vételár 4 %-a. Vagyis például egy 10 milliós lakás esetén 400 ezer forint, míg egy 20 milliós családi ház esetén már 800 ezer forint a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke.
Ha ennek az illetéknek a 4 százalékos mértékét túl magasnak találjuk, akkor érdemes az adóhivatalnál tájékozódni az illetékkedvezményekről és az illetékmentességekről, hátha kedvezőbb összeg megállapítására is van lehetőség. Ha valaki résztulajdont szerez egy lakásban vagy házban, akkor a tulajdoni hányadnak megfelelő értékben szükséges illetéket fizetnie.

Cserét pótló vétel: a kérelmezhető illetékkedvezmény

Létezik az úgynevezett cserét pótló vétel esete, ekkor az illeték alapja kisebb. Ez azt jelenti, hogy a fizetendő illeték alapja az eladott és a vásárolt lakás árának a különbsége abban az esetben, ha bármely magánszemély az új lakás vételének időpontjához képest egy évvel korábban eladott egy lakást, vagy a vétel utáni egy éven belül vett másik lakást.
2019-től olyan új és kedvezőbb szabály lépett életbe a cserét pótló vétellel kapcsolatban, hogy ha új lakástulajdont veszünk, de még a régit nem adtuk el, akkor az adóhatóság felé jelezhető, hogy egy éven belül el kívánjuk adni másik ingatlanunkat, így pedig ideiglenesen az illetékkiszabási eljárás felfüggesztésre kerül.
Amint eladjuk lakásunkat, a vételár adóhivatal felé irányuló közlésével a két lakás vételárának különbözete alapján kerül kiszabásra a visszterhes vagyonátruházási illeték pontos összege. Ha nem sikerül egy éven belül az ingatlant értékesíteni, akkor az illeték megfizetésén felül pótilletéket is kiszab az állami adóhatóság.

Ingatlan illeték kedvezmények 2019-ben

  1. Illetékmentesség akkor áll fenn, ha a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az egy évvel korábban vagy egy évvel a vételt követően eladott lakástulajdon értéke. Lakáscsere esetén is szükséges illetéket fizetni, ez pedig logikus módon az elcserélt két ingatlan értékének különbözete. Illetékmentesség továbbá az alábbi esetekben is létezik:
  2. Házastársak közötti ingatlan eladás és vétel esetén illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
  3. Egyenes ági rokonok közötti ingatlan eladás és vétel esetén illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
  4. Telek vásárlása esetén, amennyiben a telektulajdon szerzése után 4 éven belüli megkezdődik a lakóház építése, illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás.
  5. Új lakás vásárlása esetén, melyet vállalkozó épített, a vevő számára illetékmentes a visszterhes vagyonátruházás 15 millió forintos értékhatárig, az ezt meghaladó összegre 4 százalékos illetéket kell fizetni. (Vagyis egy új építésű 25 milliós lakás esetén 25-15=10, vagyis csak 10 millió forint után kell 400 ezer forintnyi illetéket fizetni.)
  6. Első lakástulajdon megszerzése esetén az illeték felét szükséges kifizetni, ha a fiatal vásárló a 35. életévét még nem töltötte be és a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke nem több, mint 15 millió forint. A fiatal ráadásul ebben az esetben 12 havi részletfizetési kedvezményt kaphat, ha ezt kéri.
  7. Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakás vagy ház vásárlásakor szintén nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni.

Vétel esetén a vagyonszerzés bejelentésének módja, az illeték kiszabása

Ha valaki ingatlant vásárol, akkor az adás-vételt követően 30 napon belül köteles a vagyonszerzés tényét bejelenteni az ingatlanügyi hatósághoz, mindezt pedig az adásvételi szerződés benyújtásával lehet igazolni. Ennek elmulasztása esetén mulasztási bírságot szabnak ki a vevőre.
Ezt követően az ingatlanügyi hatóság bejegyzi az új tulajdonjogot a vevő részére, az adásvételről pedig értesíti az állami adóhatóságot, mely az illetéket fogja majd kiszabni. Amennyiben a vevő az ingatlanügyi hatóság felé nyilatkozik az erre rendszeresített nyomtatványon, hogy valamilyen illetékkedvezmény illeti meg, ez is továbbítódik az adóhatóság felé, így az illeték mértéke kedvezőbben alakul majd.
Az adóhatóság a vevő által közölt és az ingatlanügyi hatóság által továbbított adatok alapján határozatot hoz és fizetési meghagyásban közli a magánszeméllyel a fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték pontos összegét, melynek késedelmi pótlék nélküli befizetésére 30 nap áll rendelkezésre.

Ingatlan eladása esetén az eladó által fizetendő adó 2019-ben

Fontos tudni, hogy csakis abban az esetben szükséges az eladónak adót fizetnie az eladott ingatlannal összefüggésben, ha abból jövedelme keletkezett. Vagyis ha valaki vásárolt valamikor 15 millió forintért egy ingatlant, és azt évekkel később csupán 13 millió forintért sikerült eladnia, akkor semmilyen adófizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak. Ha viszont az aelőbb említett 15 milliós lakást később 25 millió forintért adta el (amely a budapesti belvárosban nem ritka eset), akkor a nyereségből, vagyis a 25 millió forint és a 15 millió forint közötti különbözetből, vagyis a 10 millió forint összegű jövedelem után már személyi jövedelemadót kell fizetni 2019-ben.
Az eladónak személyi jövedelemadó (szja) fizetési kötelezettsége van 2019-ben, attól függően, hogy hány éve volt a birtokában az értékesített lakás, ház, telek vagy termőföld. Ha az ingatlan eladásra került, akkor az abból származó bevételt lehet csökkenteni az eltelt években felmerült költségekkel, majd az így kiszámított összeg után kell 2019-ben 15 százalékos szja-t fizetni.

Lakás céljára szolgáló ingatlanok

Személyi jövedelemadót akkor kell az eladónak fizetnie, ha a néhány évvel ezelőtt vásárolt ingatlanát a vásárlást követően 5 vagy 15 éven belül továbbértékesíti a vételnél magasabb áron. Szja-t pedig csak az árkülönbözet után szükséges fizetni. Az 5 éves időkorlát csak lakás és családi ház esetén mérvadó, minden más ingatlan esetében a 15 éves korlát van érvényben 2019-ben is. Ha valaki 5 éven belül értékesít tovább lakóingatlant a korábbi árnál drágábban, akkor az adóalap a kapott magasabb vételár, és a korábbi ár különbözete, ez az összeg az adóalap, melyből 15 százalékos szja-t kell fizetni.
Abban az esetben nem keletkezik 2019-ben adóköteles jövedelem, amennyiben 2019-ben értékesítésre kerül egy olyan lakás céljára szolgáló ingatlan (családi ház, lakás), amelyet az eladó 2013. évben vagy azt megelőzően vásárolt vagy örökölt, azaz került a tulajdonába. Ha az ingatlant az eladó a 2013-at követő években szerezte, akkor az alábbi táblázat szerint kell az adóköteles jövedelmet megállapítani és 15 százalék személyi jövedelemadót fizetni.

A lakás céljára szolgáló ingatlan megszerzésének éve

Eladás esetén a 2019-ben keletkező jövedelemből levonható

10 millió forinttal drágábban eladott lakás céljára szolgáló ingatlan (lakás, ház) esetén 2019-ben

az adóalap összege

a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke (15%)

2018

0. év

0%

10.000.000 forint

1.500.000 forint

2017

1. év

0%

10.000.000 forint

1.500.000 forint

2016

2. év

10%

9.000.000 forint

1.350.000 forint

2015

3. év

40%

6.000.000 forint

900.000 forint

2014

4. év

70%

3.000.000 forint

450.000 forint

2013

5. év

100%

0 forint

0 forint

A fenti példából az látszik, hogy ha valaki egy 2014. decemberében vásárolt ingatlant 2018. decemberében tovább értékesítene 10 millióval magasabb áron, akkor érdemes inkább 2019. januárjában érdemes megkötni az adásvételi szerződést, hiszen akkor már az eladónak már nem keletkezik 450.000 forintnyi fizetendő személyi jövedelemadója. Vagyis az adómentességhez az szükséges, hogy az eladásra kerülő lakás vagy családi ház az eladó tulajdonában 5 évnél régebb óta legyen.
Néhány esetben adómentes átruházás is történhet ingatlaneladás esetén, ekkor nem kell szja-t fizetni. Ilyen eset például, ha válás esetén megszűnik a házastársi vagyonközösség, és az egyik fél kivásárolja a másikat a korábban közös ingatlanból.

Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok

Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok esetén azonban nem olyan kedvező az adózási helyzet, mint az előbbiekben, hiszen ahhoz, hogy ne keletkezzen személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség, öt helyett több mint 15 éve a tulajdonunkban kell lennie az adott teleknek, üdülőnek, üdülőteleknek, termőföldnek, vagy üzlethelyiségnek. Ebben az esetben a 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget az alábbi táblázatban szemléltetjük.

Az ingatlanszerzés éve

Eladás esetén a 2017-ben keletkező jövedelemből levonható

10 millió forinttal magasabb áron eladott NEM lakás céljára szolgáló ingatlan (telek, üdülő, üdülőtelek, termőföld, üzlethelyiség) esetén 2017-ben

az adóalap összege

a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke (15%)

2018

0%

10.000.000 forint

1.500.000 forint

2017

0%

10.000.000 forint

1.500.000 forint

2016

0%

10.000.000 forint

1.500.000 forint

2015

0%

10.000.000 forint

1.500.000 forint

2014

0%

10.000.000 forint

1.500.000 forint

2013

0%

10.000.000 forint

1.500.000 forint

2012

10%

9.000.000 forint

1.350.000 forint

2011

20%

8.000.000 forint

1.200.000 forint

2010

30%

7.000.000 forint

1.105.000 forint

2009

40%

6.000.000 forint

900.000 forint

2008

50%

5.000.000 forint

750.000 forint

2007

60%

4.000.000 forint

600.000 forint

2006

70%

3.000.000 forint

450.000 forint

2005

80%

2.000.000 forint

300.000 forint

2004

90%

1.000.000 forint

150.000 forint

2003

100%

0 forint

0 forint

A lakáscélú illetve a nem lakáscélú ingatlanértékesítés után egyaránt fizetendő személyi jövedelemadót a magánszemélyek arról az adóévről szóló adóbevallásában kell feltüntetnie, melyben az adásvétel történt, majd ezután a kiszámított adó összegét az adóhivatal számlaszámára kell befizetni.
A magyar vásárlók jövőbeni terveiről készített legújabb felmérés szerint jelentősen nőtt 2019-ben azok száma, akik ingatlant terveznek vásárolni. Emellett sokan terveznek lakásfelújítást és bútorvásárlást is. Az erősödő optimizmust az is táplálja, hogy már igénybe vehető a megfelelő bankfiókokban a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a CSOK 2019.

forrás:

Wordpress Content Protection plugin